Dr. Shankara Chetty a Dr. Philip McMillannal készült Clinical Implications of Weaponised Bacteria Against the Host című interjúban
Dr. Chetty 2020 szeptemberében kiadott tanulmánya a Covid-19 két fázisáról és ambuláns kezelési lehetőségekről.
2024.03.26.
Dr. Shankara Chetty dél-afrikai orvos és biológus több mint 14.000 Covid-19 beteget kezelt sikeresen. Már a járvány korai szakaszában rájött, hogy a betegségnek két fázisa van, és egy adott időpontban immunrendszeri zavarok lépnek fel. Ez új jelenség volt, régebb a koronavírusok nem okoztak ilyen reakciót.
Az első fázis egy légúti vírusfertőzés volt tipikus tünetekkel, lefolyással és kimenetellel, és kb. 7 napig tartott. A betegek jelentős részénél a 7. naptól kezdődően nehézlégzés alakult ki, függetlenül a kezdeti tünetek súlyosságától vagy időtartamától, amely néha gyorsan fokozódott és súlyos hipoxémiához vezetett.
A betegeknél gyakran fordult elő gyomor-bélrendszeri fertőzés, gyomorégés, hányinger, hasi görcs, súlyos hasmenés, néha nyálkás széklettel.
Dr. Chetty számára egyértelmű volt, hogy a vírusfertőzés önmagában nem magyarázza a tünetek sokféleségét, a szokatlan megjelenési formákat. A jelek szerint a második fázisban 1. típusú túlérzékenységi reakció alakult ki a tüdőben, amely, ha nem kezelték, változó kimenetelű lehetett.
Több mint 200 Covid-páciens sikeres kezelése után, akik közül néhányan kritikus állapotban voltak, Dr. Chetty írt egy tanulmányt Elucidating the pathogenesis and Rx of COVID reveals a missing element címmel, amely 2020 szeptemberében jelent meg egy dél-afrikai tudományos folyóiratban. Ebben leírta a két fázisban, a vírusos fázisban és a túlérzékenységi, allergiás fázisban az általa alkalmazott kezelési protokollt. A 7. nap után légzési zavarral vagy csökkent oxigénszinttel jelentkező betegeknél azonnal megkezdte a kezelést. A tünetek és az oxigénszint mindannyiuknál javult 24 órán belül, ambuláns kezelés mellett, szobai levegőn.
A SARS-CoV-2 koronavírus a fertőzöttek egy részének székletében is kimutatható. Gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegek endoszkópos vizsgálata átlagban 219 (94–257) nappal egy Covid-19 fertőzés után soknál vírusantigén perzisztenciát mutatott ki a bélben, és ez lehet az oka a hosszú Covid-nak.
Carlo Brogna és társai kimutatták, hogy a gyomor-bélrendszerben található mikroorganizmusok befolyásolják a Covid-19 súlyosságát, és arra utaló jeleket találtak, hogy a SARS-CoV-2 vírus szaporodhat a bélbaktériumokban, azokat is megfertőzheti, azaz bakteriofágként működhet.
Dr. Chetty ezzel kapcsolatban a Dr. Philip McMillannal készült Clinical Implications of Weaponised Bacteria Against the Host (A gazdaszervezet elleni fegyverként használt baktériumok klinikai következményei) című interjúban azt mondta, hogy „a vírus képes volt a bélben szaporodni, gazdatestként használva a baktériumokat. De arra is késztette a bélben lévő baktériumokat, hogy toxinokat termeljenek, és az immunitás nem játszik szerepet a toxicitásban. Most az a helyzet, hogy a toxin peptideket vagy toxinszerű peptideket a gyomorsav lebontja, de ha megtalálod a módját, hogy közvetlenül a vastagbélben termelődjenek, akkor változatlan állapotban szívódnak fel. Tehát a toxin beültetésének ideális helye közvetlenül a vastagbélben lenne, és ha a mikrobiomot rá tudnád venni, hogy termelje a toxint, akkor ideális környezet lenne a mérgezés létrehozásához, a gyomorsav és egyebek kölcsönhatása nélkül.”
„A toxikus peptidek vagy citotoxikusak, azaz közvetlen érintkezéskor károsítják a szöveteket, és természetesen ismerjük az endotélsérüléseket és a hasonló dolgokat, amiket a tüskefehérje okozott. A toxikus peptidek hematológiai úton is okoznak károsodást, tehát hemotoxikusak, ami vagy véralvadási zavarokat, vagy vérzési rendellenességeket okoz, és ezt is láttuk a Covid betegségnél. És természetesen a harmadik mechanizmus, amelyen keresztül a toxinok hatnak az, hogy idegproblémákat okoznak: megbénítják a prédájukat és idegkárosodást okoznak, és ezt is láttuk a Covid esetében. Tehát ha megnézzük a klinikai megjelenés széles spektrumát, és megértjük a bélmikrobiom körüli toxikológiát, akkor úgy tűnik, hogy túl sok az összefüggés ahhoz, hogy ezt el lehessen vetni.”
Egy, a bélbaktériumokat gazdatestként használó, és velük mérgeket előállíttató vírus akár fegyver is lehet. Dr. Chetty: „Nem hiszem, hogy az emberek felfogták, hogy a biotechnológia olyan szintre fejlődött, hogy a globális hadviselésben a hagyományos fegyverekkel is felveheti a versenyt.”
„És természetesen két dolog van, csak két olyan patofiziológiai folyamat, ami ennyire agresszív és ilyen gyors leépüléshez vezet egy betegnél. Ez pedig egy olyan allergénnek való kitettség, amelyre nagyon allergiás a beteg, vagy egy toxinnak való kitettség. És ez a két dolog járt a fejemben kezdettől fogva. Ha a toxinnak való kitettséget vesszük, az egy hirtelen esemény. Ezért folyamatosan azon gondolkodtam, hogy ez vajon a mikrobiom fertőzése lenne, amely nem igazán okoz semmilyen problémát a fertőzés miatt, de ha a mikrobiom elkezd toxint termelni, akkor arra reagálunk. A kezelés mindkét esetben nagyjából ugyanaz: megpróbáljuk megállítani a szervezet valamire adott válaszát, és ez egy toxinra vagy egy allergénre adott válasz, amely megöli a gazdaszervezetet.”
Dr. Chetty: „Immunitásunk igen figyelemre méltó dolog, és szinte bármilyen vírussal vagy baktériummal elbánik a Földön. Ezt az immunitást a gyermekkori kitettség révén fejlesztjük ki, és felépítjük a könyvtárat azokból a dolgokból, amelyeket figyelmen kívül hagyhatunk. Szóval szerintem az immunitás nem probléma. Képesek leszünk megküzdeni bármilyen vírussal vagy baktériummal, amit ránk zúdítanak. Az ilyen fertőzésekből eredő halálozást és megbetegedést azonban a gazdaszervezet válasza okozza, nem pedig magának a kórokozónak a virulenciája. Tehát egy kórokozó virulenciája az a képesség, hogy komoly választ vált ki a gazdaszervezetből, amely végül megöli a gazdaszervezetet. Tehát ha kellően megértjük, hogyan lehet megfékezni ezeket a szokatlan gazdaválaszokat, akkor minden ránk zúdított kórokozóval megbirkózhatunk. Ha megnézzük az Ebolát: van a nyugati változat és van a vad típus. A nyugati változat nem öl, a vad típus igen. És halálossága abban rejlik, hogy képes citokinvihart kiváltani. Ha tehát meg tudjuk érteni, hogy a különböző kórokozók hogyan váltanak ki citokinvihart, és milyen kezelés szükséges ezek kiiktatásához, akkor bármilyen kórokozóval megbirkózhatunk.
Dr. Shankara Chetty rendelője/háza udvarán kialakított vizsgálati helyiségek a Covid idején, videó
