2024.05.17.
Japán kutatók, köztük a legrangosabb japán onkológus, kimutatták, hogy 2022-ben, miután a japán lakosság kétharmada megkapta a Covid-19 mRNS-oltás harmadik adagját, majdnem felük pedig a negyedik adagot is, jelentősen megnövekedett az összes rákos megbetegedés és néhány ráktípus, a petefészekrák, a leukémia, a prosztata, az ajak/száj/garat/garat, a hasnyálmirigy és az emlőrák miatti elhalálozás.
Kutatásaik eredményeit közzétették: Gibo M, Kojima S, Fujisawa A, Kikuchi T, Fukushima M. Increased Age-Adjusted Cancer Mortality After the Third mRNA-Lipid Nanoparticle Vaccine Dose During the COVID-19 Pandemic in Japan. 2024 Apr 8;16(4):e57860. doi: 10.7759/cureus.57860.)
A tanulmány azt mérte fel, hogyan változott az életkorhoz igazított halálozási ráta (AMR) Japánban a Covid (2020-2022) során. Hivatalos statisztikai adatokat használták fel a megfigyelt éves és havi AMR-ek és a Covid előtti (2010-2019) adatokon alapuló előrejelzett arányok összehasonlítására logisztikus regressziószámítás segítségével.
Japánban 2021 februárjától javasolják az mRNS-lipid nanorészecske (mRNA-LNP) oltást minden hat hónapos és annál idősebb személy, különösen a magas kockázatúak számára. Az első és második adaggal történő tömeges oltás 2021 tavaszán kezdődött, és a beoltottak aránya 2021 nyarán elérte a 80%-ot. A harmadik dózissal beoltottak aránya 2022 tavaszán elérte a 68%-ot. 2023 márciusára a japán lakosság 45%-a megkapta a negyedik adagot is. Mindezek ellenére 2023. április végéig 33,8 millió ember fertőződött meg, és 74.500 halálesetet tulajdonítottak a Covid-nak Japánban, melynek lakossága 123 millió.
2020-ban, 2021-ben és 2022-ben 1.206.126, 1.244.976 és 1.320.768 volt az életkorhoz igazított éves összhalálozások száma, illetve 345.248, 345.625 és 444.111 a rákbetegség miatt bekövetkező, életkorhoz igazított éves halálozások száma Japánban.
A Covid első évében, 2020-ban a várhatónál kevesebben haltak meg: -2,3% volt a minden ok miatti többlethalálozás. A rák miatti többlethalálozás -0.4% volt.
2021-ben, az első és második dózissal történő tömeges oltás évében 1,1% volt a rák miatti többlethalálozás, és 2,1% a minden ok miatti többlethalálozás.
2022-ben, a harmadik dózissal történő tömeges oltás évében jelentős, 2,1% volt a rák miatti többlethalálozás. Jelentős volt néhány ráktípus, többek között petefészekrák, leukémia, prosztatarák, ajak/száj/garat/garat rák, hasnyálmirigyrák és emlőrák miatti többlethalálozás. A legtöbb halálesetet okozó négy rákos megbetegedés (tüdő-, vastagbél-, gyomor- és májrák) halálozási aránya 2020-ig csökkenő tendenciát mutatott, de a csökkenés üteme 2021-ben és 2022-ben lelassult. 2022-ben a minden ok miatti többlethalálozás 9,6%-ra nőtt, ez 115.799 esetet jelent.
A tanulmány végén a kutatók azt elemzik, hogy miért járhat a Covid-19 mRNS-oltás a rák kialakulásának és súlyosbodásának kockázatával. Néhány a megállapításaik közül röviden:
A molekulasúly alapján a Pfizer-BioNTech oltás adagonkénti mRNS-tartalma kb. 13 billió molekula, a Moderna esetében pedig kb. 40 billió molekula. Az emberi sejtek teljes száma becslések szerint 37,2 billió, így az mRNS-ek száma a sejtek számának egyharmadától a sejtek számáig terjed. Az oltás után az mRNS-LNP-k különböző szervekbe, különösen a májba, a lépbe, a mellékvesébe, a petefészekbe és a csontvelőbe kerülnek. Az oltásra jellemző tüskefehérje töredékeit megtalálták a beoltottak 50%-ának vérmintáiban, és azok három-hat hónappal később is kimutathatóak voltak. SARS-CoV-2 fertőzés esetén viszont a tüskefehérje csak 10-20 napig volt kimutatható a szérumban, még a súlyos betegségben szenvedőknél is.
Egy vizsgálat az USA-ban azt is kimutatta, hogy az Omicron-változat előfordulási aránya a kapott oltások számától függ.
A rák gyakran az alvadás aktiválásához vezet, a rákos betegek halálozásának egyik fő oka a rákkal összefüggő trombózis. Ezért joggal feltételezhető, hogy az mRNS-LNP oltás trombusképző tendenciája rendkívül veszélyes lehet. Egy vizsgálat kimutatta, hogy az tüskefehérje bizonyos szegmensei kiválthatják amiloid, egy vízben oldhatatlan, rostos fehérje képződését, ami jelentős szerepet játszik a véralvadásban és a fibrinolitikus zavarokban. A tüskefehérje autoimmun gyulladásos reakciókat válthat ki. Mindezek azt jelzik, hogy a Covid mRNS-LNP oltás trombózisveszélyt jelent a rákosoknál, és magyarázatot adhatnak a tömeges oltást követő többlethalálozásra.
A szervezet rák elleni küzdőképességét is csökkentik az oltások, ezt a tanulmány hosszan tárgyalja. Nagy mennyiségű adott antigénnek való hosszú távú kitettség a rákos sejtek ellenőrizetlen növekedéséhez is vezethet. A SARS-CoV-2 oltás bizonyítottan immunszupressziót okoz, és egyes esetekben látens vírusok, például a varicella-zoster vírus vagy a humán herpeszvírus reaktiválódásához vezet, amelyek közül egyesek rákkeltőnek tekinthetők.
A petefészekrák, a leukémia, a prosztatarák, az ajak/száj/garat/garat rák, a hasnyálmirigyrák és az emlőrák halálozási számai jelentősen meghaladta az előre jelzett arányokat, különösen 2022-ben. Mindezek a rákok ösztrogén- és ösztrogénreceptor-alfa (ERα)-érzékeny rákokként ismertek. Az oltás tüskefehérjéje kötődik az ERα-hoz és fokozza az ERα transzkripciós aktivitását. Emlőráksejtek nőnek, ha tüskefehérjét adnak hozzájuk.
A beoltott lipid nanorészecskék különösen a petefészkekben és a csontvelőben halmozódnak fel, ami megmagyarázhatja a petefészekrák és a leukémia okozta 2022-es többlethalálozást.
Az USA Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) a fertőző betegségek elleni oltások előállítására vonatkozó útmutatójában megállapítja, hogy az oltásokban maradt DNS különféle okok miatt rákkeltő lehet. Kutatók arról számoltak be, hogy a Pfizer-BioNTech és a Moderna oltások több tétele tartalmaz maradék DNS-t. Néhányan megemlítették, hogy ennek mennyisége meghaladja az FDA által meghatározott határértékeket.
Bal oldal: az életkorhoz igazított halálozási arányokat (AMR) 100.000 lakosra vetítve kék vonal jelöli, a logisztikus regressziószámítással előre jelzett trendet szaggatott vonal. A függőleges vonal a Covid-19 Japánba érkezését jelzi.
Jobb oldal fenn: a vízszintes tengely 2020, 2021 és 2022 hónapjait jelöli, míg a bal oldali függőleges tengely a többlethalálozást százalékban.
Jobb oldal lenn: a kék vonal az egyes hónapokban beoltottak számát jelzi milliókban kifejezve, a sárga vonal az újonnan fertőzött személyek számát jelöli minden hónapban, milliókban kifejezve
2020-ban a 75-79 éves korcsoport kivételével a legtöbb korcsoportban a vártnál kevesebb halálozás volt megfigyelhető. Ez azonban 2021-ben fokozatosan többlethalálozássá változott, és 2022-ben szinte minden korcsoportban növekedett, kivéve a 65-69 és a 85 év feletti csoportokat.
A 20 ráktípusból 2021-ben háromnál, 2022-ben pedig ötnél figyeltek meg statisztikailag szignifikáns többlethalálozást. Az öt ráktípus: petefészekrák, leukémia, prosztatarák, ajak/száj/garatrák és hasnyálmirigyrák.
(A) petefészekrák, (B) leukémia, (C) prosztatarák, (D) ajak/száj/garatrák és (E) hasnyálmirigyrák.
Bal oldal: az életkorhoz igazított halálozási arányokat (AMR) 100.000 lakosra vetítve kék vonal jelöli, a logisztikus regressziószámítással előre jelzett trendet szaggatott vonal. A függőleges vonal a Covid-19 Japánba érkezését jelzi.
Jobb oldal fenn: a vízszintes tengely 2020, 2021 és 2022 hónapjait jelöli, míg a bal oldali függőleges tengely a többlethalálozást százalékban.
Jobb oldal lenn: a kék vonal az egyes hónapokban beoltottak számát jelzi milliókban kifejezve, a sárga vonal az újonnan fertőzött személyek számát jelöli minden hónapban, milliókban kifejezve
(A) petefészekrák, (B) leukémia, (C) prosztatarák, (D) ajak/száj/garatrák és (E) hasnyálmirigyrák.
Bal oldal: az életkorhoz igazított halálozási arányokat (AMR) 100.000 lakosra vetítve kék vonal jelöli, a logisztikus regressziószámítással előre jelzett trendet szaggatott vonal. A függőleges vonal a Covid-19 Japánba érkezését jelzi.
Jobb oldal fenn: a vízszintes tengely 2020, 2021 és 2022 hónapjait jelöli, míg a bal oldali függőleges tengely a többlethalálozást százalékban.
Jobb oldal lenn: a kék vonal az egyes hónapokban beoltottak számát jelzi milliókban kifejezve, a sárga vonal az újonnan fertőzött személyek számát jelöli minden hónapban, milliókban kifejezve
