A Covid-19 elleni mRNS-oltás után nőtt a rák miatti halálozás és az összhalálozás Japánban

A Covid-19 elleni mRNS-oltás és a rák

A tanulmány végén a kutatók azt elemzik, hogy miért járhat a Covid-19 mRNS-oltás a rák kialakulásának és súlyosbodásának kockázatával. Néhány a megállapításaik közül röviden:

A molekulasúly alapján a Pfizer-BioNTech oltás adagonkénti mRNS-tartalma kb. 13 billió molekula, a Moderna esetében pedig kb. 40 billió molekula. Az emberi sejtek teljes száma becslések szerint 37,2 billió, így az mRNS-ek száma a sejtek számának egyharmadától a sejtek számáig terjed. Az oltás után az mRNS-LNP-k különböző szervekbe, különösen a májba, a lépbe, a mellékvesébe, a petefészekbe és a csontvelőbe kerülnek. Az oltásra jellemző tüskefehérje töredékeit megtalálták a beoltottak 50%-ának vérmintáiban, és azok három-hat hónappal később is kimutathatóak voltak. SARS-CoV-2 fertőzés esetén viszont a tüskefehérje csak 10-20 napig volt kimutatható a szérumban, még a súlyos betegségben szenvedőknél is.

Egy vizsgálat az USA-ban azt is kimutatta, hogy az Omicron-változat előfordulási aránya a kapott oltások számától függ.

A rák gyakran az alvadás aktiválásához vezet, a rákos betegek halálozásának egyik fő oka a rákkal összefüggő trombózis. Ezért joggal feltételezhető, hogy az mRNS-LNP oltás trombusképző tendenciája rendkívül veszélyes lehet. Egy vizsgálat kimutatta, hogy az tüskefehérje bizonyos szegmensei kiválthatják amiloid, egy vízben oldhatatlan, rostos fehérje képződését, ami jelentős szerepet játszik a véralvadásban és a fibrinolitikus zavarokban. A tüskefehérje autoimmun gyulladásos reakciókat válthat ki. Mindezek azt jelzik, hogy a Covid mRNS-LNP oltás trombózisveszélyt jelent a rákosoknál, és magyarázatot adhatnak a tömeges oltást követő többlethalálozásra.

A szervezet rák elleni küzdőképességét is csökkentik az oltások, ezt a tanulmány hosszan tárgyalja. Nagy mennyiségű adott antigénnek való hosszú távú kitettség a rákos sejtek ellenőrizetlen növekedéséhez is vezethet. A SARS-CoV-2 oltás bizonyítottan immunszupressziót okoz, és egyes esetekben látens vírusok, például a varicella-zoster vírus vagy a humán herpeszvírus reaktiválódásához vezet, amelyek közül egyesek rákkeltőnek tekinthetők.

A petefészekrák, a leukémia, a prosztatarák, az ajak/száj/garat/garat rák, a hasnyálmirigyrák és az emlőrák halálozási számai jelentősen meghaladta az előre jelzett arányokat, különösen 2022-ben. Mindezek a rákok ösztrogén- és ösztrogénreceptor-alfa (ERα)-érzékeny rákokként ismertek. Az oltás tüskefehérjéje kötődik az ERα-hoz és fokozza az ERα transzkripciós aktivitását. Emlőráksejtek nőnek, ha tüskefehérjét adnak hozzájuk.

A beoltott lipid nanorészecskék különösen a petefészkekben és a csontvelőben halmozódnak fel, ami megmagyarázhatja a petefészekrák és a leukémia okozta 2022-es többlethalálozást.

Az USA Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) a fertőző betegségek elleni oltások előállítására vonatkozó útmutatójában megállapítja, hogy az oltásokban maradt DNS különféle okok miatt rákkeltő lehet. Kutatók arról számoltak be, hogy a Pfizer-BioNTech és a Moderna oltások több tétele tartalmaz maradék DNS-t. Néhányan megemlítették, hogy ennek mennyisége meghaladja az FDA által meghatározott határértékeket.

1. ábra: Az összes rákos megbetegedés éves, életkorhoz igazított halálozási aránya és a havi többlethalálozás a Covid-19 (2020-2022) során

Bal oldal: az életkorhoz igazított halálozási arányokat (AMR) 100.000 lakosra vetítve kék vonal jelöli, a logisztikus regressziószámítással előre jelzett trendet szaggatott vonal. A függőleges vonal a Covid-19 Japánba érkezését jelzi. 
Jobb oldal fenn: a vízszintes tengely 2020, 2021 és 2022 hónapjait jelöli, míg a bal oldali függőleges tengely a többlethalálozást százalékban.
Jobb oldal lenn: a kék vonal ​az egyes hónapokban beoltottak számát jelzi milliókban kifejezve, a sárga vonal az újonnan fertőzött személyek számát jelöli minden hónapban, milliókban kifejezve

Kapcsolódó