2023.09.11.
A maszkot viselők által újra belélegzett szén-dioxid súlyos egészségügyi következményekkel járhat. Ez derül ki egy németországi tanulmányból, melynek címe: Possible toxicity of chronic carbon dioxide exposure associated with face mask use, particularly in pregnant women, children and adolescents – A scoping review ( A maszkviseléssel járó krónikus szén-dioxid-expozíció lehetséges toxicitása, különösen terhes nőknél, gyermekeknél és serdülőknél – felmérő felülvizsgálat)
2021 novemberi adatok szerint a Covid-19 idején a világ országainak mintegy 77%-ban kötelező volt a maszk hordása nyilvános helyeken. Kb. 4,5 milliárd embert érintett maszkhordási kötelezettség. A maszkok váltak az emberi légzést leginkább befolyásoló környezeti tényezővé. Az alábbiakban a tanulmány főbb megállapításai olvashatók.
A szerzők a tanulmányban csak a szén-dioxidra koncentráltak, azonban a maszkokban lévő egyéb káros anyagok, mint például a szintetikus mikroszálak, rákkeltő vegyületek és illékony szerves vegyületek belélegzése, valamint a maszk mögötti levegő csökkent oxigén-tartalma is szerepet játszhat a hosszú távú hatások kialakulásában.
NaCl aeroszollal végzett vizsgálatok során a sebészeti és az N95 maszkok szűrési hatékonysága nagy volt a baktérium méretű (0,5-5,0 μm átmérőjű) részecskékkel szemben, a kb. 0,04 és 0,2 μm közötti részecskék – ide tartozik a koronavírus és az influenzavírus – esetén viszont nagyon gyengén teljesítettek.
„A cikk írásakor 16 RCT [randomizált kontrollált vizsgálat] állt rendelkezésre a tudományos szakirodalomban, amely a maszkok hatékonyságát értékelte a légúti vírusok átvitelének megelőzésében a kontrollcsoporthoz (maszk nélküliekhez) képest, és csak 2/16 (12,5%) klinikai vizsgálat mutatta ki a maszkok statisztikailag szignifikáns előnyét. A maszkok otthoni környezetben kifejtett hatását értékelő 8/8 (100%) RCT-ben, a maszkok közösségi viselésének hatékonyságát vizsgáló 4/5 (80%) RCT-ben, valamint az egészségügyi ellátást érintő 1/1 (100%) RCT-ben a hatékonyság hiányát mutatták ki.”
Vizsgálatok azt is kimutatták, hogy nincs összefüggés az iskolai maszkkötelezettség és a gyermekkori Covid megbetegedések között.
Ismert, hogy a maszkok számos mellékhatással és kockázattal járnak. „A gyermekek és a terhes nők speciális alcsoport, amely érzékenyebb a potenciális negatív környezeti tényezőkre (pl. toxinok), mivel a védő/konjugatív mechanizmusok a korai életszakaszban kevésbé fejlettek.”
„Napi 270 percig arcmaszkot viselő 25 930 gyermek adata szerint 68%-uk panaszkodott kellemetlen érzésre. A mellékhatások között szerepelt ingerlékenység (60%), fejfájás (53%), koncentrációs nehézségek (50%), kevesebb örömérzet (49%), vonakodás az iskolába/óvodába járástól (44%), rossz közérzet (42%), tanulási zavarok (38%) és álmosság/fáradtság (37%). Ezenkívül egy másik 6 percig tartó kísérleti vizsgálatban 100, 8 és 11 év közötti iskolás gyermeknél a maszkok gyakran okoztak légzési problémákat, különösen fizikai megterhelés során.”
A maszk viselése során fellépő számos tünet és élettani változás közül a vér megemelkedett szén-dioxid-szintje az egyik oka az úgynevezett maszk okozta kimerültségi szindrómának (Mask-Induced Exhaustion Syndrome, MIES).
„CO2-belégzésnek, alacsony szint esetén, számos általános, rövid távú hatása van az emberi egészségre: a fiziológiai változások már 0,05% és 0,5% közötti CO2-szinteknél bekövetkeznek, ami felgyorsult szívverést, megnövekedett vérnyomást és összességében megnövekedett keringést jelent, a fejfájás, fáradtság, koncentrációs nehézség, szédülés, nátha és száraz köhögés tüneteivel. Míg a rövid távú expozíció hatása a kognitív teljesítményre 0,1%-os CO2-szintnél kezdődik, csökkent kognitív teljesítménnyel, gyengébb döntéshozatallal és lelassult kognitív megoldásokkal, 0,5% feletti koncentrációnál számos más hosszú távú hatás ismert. Az 1%-os CO2 határértéket túllépve a káros hatások közé tartozik a légzőszervi acidózis, a metabolikus stressz, a megnövekedett véráramlás és a csökkent fizikai terhelhetőség. Ezért az alacsony szintű CO2-expozícióra vonatkozóan létezik az EN149:2001 + A1 (európai szabvány) és a NIOSH (National Institute for Occupational Safety & Health) szabvány. Az egészség szempontjából kritikus határértéket 15 perc esetén 3% CO2-ban határozták meg rövid időszakokra, míg a 8 órás határértéket 0,5%-ban.”
A kutatók 43 angol és német nyelvű tanulmányt elemeztek.
A maszkok hatása a szén-dioxid visszalégzésére:
Maszk használata esetén a belélegzett CO2 meghaladhatja az akut (3% CO2 15
percig) és a krónikus (0,5% CO2 8 órán keresztül) NIOSH határértéket. Megemelkedhet a vér szén-dioxid-szintje.
Szén-dioxid-belégzés általános hatásai alacsony koncentráció esetén (≤ 3%):
A szakirodalomban olvasható, hogy >2% szén-dioxidot tartalmazó levegő belégzésének várhatóan káros egészségügyi hatásai vannak.
1% feletti CO2 rövid ideig tartó belégzése után gyakran megnövekedik a szív teljesítménye. 2,5–3,5% CO2 10 percig tartó belégzése akár 100%-al is növelheti az agyi véráramlást, és az agyi erek tágulása lehet felelős a súlyos fejfájásért. A megnövekedett szén-dioxid-koncentráció hiperventillációt okoz. Az akut tünetek általában megszűnnek a legfeljebb 3% szén-dioxidnak való folyamatos kitettség ellenére is, akklimatizálódás következik be. Egészséges felnőtteknél azonban a metabolikus változások enyhe, hosszú távú károsodásokat okoznak. Állatkísérletekben gyakran megfigyelhető volt a vese és a szervek meszesedése. Krónikus és/vagy időszakos, de hosszú távú CO2 belégzés DNS-változást, orrgyulladást és a tüdőgyulladást okozhat.
A belélegzett CO2 mérgező hatása állatkísérletekben:
Már 0,5% szén-dioxid napi néhány perctől egy óráig tartó belégzése halva születést és teratogén születési rendellenességeket idézhet elő tengerimalacoknál. Patkánykölyköknél a toxicitás 3% szén-dioxid felett mutatkozik. Vemhes patkányok 0,1-0,3%-os széndioxid-expozíciója után a kölyköknél fokozott szorongás jelentkezett, 0,3% CO2 esetén kevésbé tanulékonyak voltak.
A szén-dioxidnak való kitettség, időtartamtól és intenzitástól függően, oxidatív stresszt okozhat, amely sejthalálhoz vezethet. Serdülő egereket 7 héten keresztül napi 24 órában 0,3%-os szén-dioxid-nak tettek ki, utána egy vízlabirintusos feladat során nem voltak képesek megtanulni azt, amit az egészséges egerek; a szövettani vizsgálatok agytörzsi neuronok pusztulását mutatták ki näluk. Ez a CO2-okozta idegsejtveszteség visszafordíthatatlan. Az osztálytermek rossz levegőminősége közismerten negatív hatással van a gyermekek tanulási képességére.
Amikor serdülő patkányokat 2,5%-os szén-dioxidnak tettek ki egy alkalommal 4 órán keresztül, a patkányok heréiben a csökkent termékenység kóros tünetei mutatkoztak. A kis laboratóriumi állatok sokkal kevésbé érzékenyek a CO2-ra, mint az emberek. Min. 5-ös biztonsági tényezőt alkalmazva, a serdülő fiúkra vonatkozó határértéket 0,5%-ban kell meghatározni, legfeljebb napi 4 óra esetén.
A terhes nő vérének szén-dioxid-szintje mindig alacsonyabb kell, hogy legyen, mint a magzaté, hogy a magzati vérből a szén-dioxid a méhlepényen keresztül az anyai vérkeringésbe kerüljön. Vizsgálatok szerint a CO2 visszalégzése jelentősen megnő maszkot, főleg N95-ös maszkot viselő terhes nőknél, és általában meghaladja az amerikai haditengerészet által meghatározott 0,8%-os határértéket. Ez a határérték úgy lett megállapítva, hogy csökkentse a halvaszületések és születési rendellenességek kockázatát a tengeralattjárókon, amelyek női személyzete terhes lehet.
„Fel kell tehát tennünk a kérdést: Lehet, hogy összefüggés van a 2020 óta megnövekedett, maszkkal összefüggő (pandémiás) globális szén-dioxid újra-belégzés és a halva született gyermekek számának világszerte jelenleg jelentett, aggasztó, 28%-os növekedése között? [...] Érdekes módon nemrégi ausztráliai adatok azt mutatják, hogy az elzárási korlátozások és egyéb intézkedések (beleértve az Ausztráliában kötelezővé tett maszkokat) a COVID-19 betegség magas arányának hiányában a halva született koraszülöttek számának jelentős növekedésével jártak együtt. Lehet-e összefüggés a világjárvány miatti túlzott maszkhasználat és a között is, hogy egy friss tanulmány szerint a 2020 novembere és 2021 februárja között megkérdezett amerikai női sebészek 42%-a elvetélt? Világjárvány idején valószínűleg a sebészeket érinti a legjobban a maszkhasználat az általános lakossághoz viszonyítva. A 2020-as lezárási időszakban (március-április-május), a 2019-es év azonos időszakához képest Olaszországban a háromszorosára nőtt a halva születések száma az általános lakosság körében, statisztikailag szignifikánsan.”
„Svédország azon kevés országok közé tartozik, amelyek nem írják elő a maszkok nyilvános viselését. Érdekes módon a hasonló pandémiás intézkedések és a SARS-CoV-2 médiában és a valóságban való jelenléte ellenére Svédországban nem észlelték a halvaszületések megnövekedett kockázatát.”
Gyermekek idegrendszeri fejlődését vizsgálva az amerikai Rhode Islanden, ahol előírták a maszkok használatát, a 2020-as és 2021-es eredményeket összehasonlítva a 2011 és 2019 közöttiekkel, a tudósok azt találták, hogy „a világjárvány idején született gyermekek verbális, motoros és általános kognitív teljesítménye jelentősen csökkent a világjárvány előtt született gyermekekéhez képest.”
A gyermekeknél és az iskolákban történő tartós maszkkviselésnek súlyos (egészségyi) következményei lehetnek.
„A serdülők agyában a sejtek száma a sejtproliferáció és az elhalás egyensúlyának eredménye. Külső tényezők mind a sejtburjánzást, mind a sejtpusztulást befolyásolhatják. Hosszan tartó CO2-expozíció esetén, alacsony szintnél, ez utóbbi következik be, különösen testmozgás vagy stressz esetén.”
„Emberi biztonsági tényezővel számolva a belélegzett levegő szén-dioxid-tartalmának 0,5% alatt kell lennie 4 órás expozíció során, hogy elkerülhetők legyenek ezek a hereszövetre gyakorolt káros hatások. Az 1. táblázat adatai szerint maszkok viselése esetén – például iskolákban – ezt sok esetben nehéznek tűnik elérni, különösen akkor, ha a helyiség levegője (zsúfolt osztálytermekben) már eleve megnövekedett CO2-tartalmú. A CO2 hereszöveteket érintő károsító mechanizmusa a fent leírtak szerint az oxidatív stressz és az acidózis körülményein alapul, fokozott gyulladással és apoptózissal.
Kimutatták, hogy a herék anyagcseréje és a sejtlégzés egyre inkább gátolt a növekvő CO2-szint hatására. Ki kell emelni, hogy a szén-dioxid szaporodásra gyakorolt toxicitására vonatkozó adatok már 60 éve ismertek.”
A NIOSH előírásaiban 8 órás expozíció esetén 0,5% CO2 határértéket határoztak meg.
A SARS-CoV2 halálozási kockázata a gyermekeknél és a fiatal nőknél jóval alacsonyabb, mint másoknál. Egy vizsgálat során nem találtak olyan egészséges, 5 és 18 év közötti gyermeket, aki Covid miatt halt volna meg. Az egészséges gyermekek és a magzatok fejlődését viszont veszélyeztetheti a maszk hosszan tartó viselése.
A szerzők javasolják a maszkok használatának átértékelését a német orvostechnikai eszközökről szóló törvény (Medizin-Produkte-Gesetz), az európai MDR (Medical Device Regulation) és az FDA előírásai szerint. A maszkok előnyeit és kockázatait fel kell mérn
i, különösen a gyermekek, terhes nők, idősek és betegek esetében. Az egészségügyi hatóságoknak további toxikológiai vizsgálatokat kell végezniü
k, amelyek a maszkokra összpontosítanak bizonyos felhasználói csoportokon.
„Figyelembe véve a maszkok gyenge hatékonyságát a vírusok ellen, az az általános tendencia, hogy még a veszélyeztetett alcsoportok számára is kötelezővé teszik a maszkok használatát, nem alapul megalapozott tudományos bizonyítékokon, és nincs összhangban különösen azzal a kötelezettséggel, hogy meg kell védeni a megszületett vagy meg nem született gyermekeket a lehetséges káros hatásoktól. A világ számos országában és különösen az iskolákban a maszkkötelezettséggel kapcsolatos jelenlegi – úgynevezett »megelőző« – eljárás nincs összhangban a Helsinki Nyilatkozattal, a Lisszaboni Nyilatkozattal és a Nürnbergi Kódexszel.”
A maszk viselése közben fellépő jelentős szén-dioxid-növekedést számos tanulmány bizonyítja, különösen az N95 maszkok esetében, a nagyobb holt tér és légzési ellenállás miatt. A friss levegő kb. 0,04% CO2-t tartalmaz, míg maszkviselés esetén a belélegzett levegő 1,41–3,2%-a CO2, megbízható kísérletek szerint.
„Állatkísérletek adatai szerint a belélegzett levegő megemelkedett CO2-szintje hosszú távon bizonyítottan káros, 0,3%, 0,5% és 0,8% feletti küszöbértékekkel (idegsejtek pusztulása, memória- és tanulási zavarok, fokozott szorongás, a herék sejtjeinek pusztulása, halvaszületés és születési rendellenességek). A kölykök szellemi fejlődését 0,3% feletti szinteknél, a serdülő hímek szexuális fejlődését 0,5% feletti szinteknél, az embrionánlis életet 0,8% feletti szinteknél veszélyezteti, csökkent kognitív teljesítményt, csökkent termékenységet és halvaszületést eredményez (3. táblázat).
Vannak közvetett bizonyítékok arra, hogy a tömeges maszkhasználat összefüggésbe hozható a halvaszületések 28-33%-os jelentős növekedésével világszerte, valamint a világjárvány idején született gyermekek verbális, motoros és általános kognitív teljesítményének két teljes standard eltéréssel való csökkenésével a pontszámokban.
A talált adatok szerint az arcmaszk viselése a CO2 belégzésre vonatkozó akut (3% CO2 15 percig) és krónikus (0,5% CO2 8 órán át) NIOSH határértékek túllépését is okozhatja. Még ha ezeket nem is lépik túl, feltételezve, hogy az idő a dózissal egyenértékű toxikológiai változó (Haber inhalációs toxikológiai szabálya, más néven cn × t m = K), a hosszú távú mindennapos maszkhasználatot tovább kell vizsgálni, mivel a krónikus (ismételt), kisebb napi dózisú (akár szubliminális) expozíció nem feltétlenül különbözik jelentősen a szervezetre gyakorolt hatásában az akut/az alkalmi nagyobb (küszöbérték) dózisoknak való kitettségtől.”
A szerzők szerint megfelelően hosszú és változó expozíciós idővel és pl. az elektrolit-, sav-bázis- és vese-kiválasztási hemosztázis mérésével végzett maszk-kísérletekre van szükség a szén-dioxid újralégzés toxikológiai kockázatainak vizsgálatához a legveszélyeztetettebb csoportok körében.
