Az mRNS, nanolipid részecskék és a polietilénglikol eddig soha nem használt kombinációja és veszélyei

Az mRNS bejutási módjai a sejtmagba

Két különböző belépési stratégia a sejtmagba: passzív vs. aktív útvonalak.
Részletek a tanulmányban.

A Pfizer/BioNTech és a Moderna mRNS-oltásai a koronavírus tüskefehérjéjének genetikai kódját mRNS molekulákkal juttatják be a sejtekbe. A sejtek előállítják a tüskefehérjéket, amelyek azután immunválaszt váltanak ki a szervezetből.

Mivel a természetes mRNS könnyen lebomlik, ezért a molekulákat polietilénglikolhoz (PEG) kötött lipid-nanopartikulumokba csomagolják. Ezeket az anyagokat eddig nem engedélyezték oltásokban való használatra. Ezeket az oltásokat is csak „vészhelyzetre” engedélyezték. 

Az mRNS-oltásokkal kapcsolatos legvitatottabb kérdés azonban az, hogy az említett genetikai anyag beépülhet-e a DNS-ünkbe tartósan vagy sem. Az ilyen típusú oltások gyártói azt állítják, hogy a transzlációt követően az mRNS-t a szervezet lebontja, és az nem kerülhet be a genomunkba. 

A Biomedical Journal of Scientific & Technical Research-ban megjelent mRNA, Nanolipid Particles and PEG: A Triad Never Used in Clinical Vaccines is Going to Be Tested on Hundreds of Millions of People („mRNS, nanolipid részecskék és PEG: klinikai oltásokban eddig soha nem használt triászt emberek százmillióin fogják tesztelni”) című tanulmány szerzői bemutatják a DNS-be való tartós beépülés lehetséges mechanizmusait.    

     
Absztrakt

A Moderna és a Pfizer-BioNTech COVID-19 elleni 'ál-oltásai' mRNS-t tartalmaznak, lipid nanorészecskék (LNP) és polietilénglikol (PEG) által körülvéve. E három komponens egyikét sem hagyták jóvá oltásokhoz vagy parenterális gyógyszerekhez. A kutatások kimutatták, hogy az LNP-k könnyen bejutnak az agyba, és immunreakciókat válthatnak ki, különösen a második adag után. Az amerikai lakosság több mint 70%-a allergiás a PEG-re, így ezek az oltások allergiás reakciókat és anafilaxiát okozhatnak. 
Megalapozott a gyanú, hogy ezek az oltások beépülhetnek a DNS-ünkbe, mutációkat okozva, amelyek hatása ismeretlen, és amelyek akár az utódainkra is átöröklődhetnek. Megmagyarázzuk, hogy a sejt citoszoljában levő mRNS hogyan juthat be a sejtmagba, mind a sejtosztódás (mitózis és meiózis) során, mind pedig nyugalmi állapotban (interfázisban). Ezen túlmenően tárgyaljuk a DNS és az RNS kromoszómáinkba történő beépülésének lehetséges útjait a fordított transzkripció (RT) révén, különösen a spermiumok esetében, ahol egy specifikus endogén RT-t azonosítottak.”