Háború, orosz kapituláció, oltások, „pandémia", eltelik 100 év, azután „pandémia", oltások, orosz támadás, háború – véletlen lenne?

2022.03.03.

Az első világháború idején a központi hatalmak ​a ​mai fehérorosz–lengyel határon fekvő Breszt-Litovszkban 1918. február 9-én az Ukrán Köztársasággal, 1918. március 3-án pedig Szovjet-Oroszországgal írtak alá békeszerződést, amellyel Oroszország kilépett a háborúból. Oroszország elvesztette Ukrajnát, lengyel és balti területeit, valamint Finnországot. (Ukrajnát 1919-ben visszaszerezték.) Elismerte Ukrajna függetlenségét és békét kötött vele.

1918 márciusában több amerikai katona is megbetegedett a kansasi Funston kiképzőtáborban (Fort Riley), és ezt tartják az 1918-as „influenzajárvány", a későbbi „spanyolnátha" kezdetének.  Camp Funstonban 1918 januárjában-februárjában oltási kísérlet folyt. Önkéntesen jelentkező katonákat oltottak be a Rockefeller Intézetből származó bakteriális agyhártyagyulladás elleni oltóanyaggal. Ezek után lépett fel a táborban az újfajta, rejtélyes betegség. Akkoriban már többféle oltást is használtak: a himlő, a veszettség, a tífusz elleni oltásokat, a diftéria elleni oltás egy korai formáját, kísérleti oltásokat kolera és más betegségek ellen. Sokak szerint az oltások okozták a spanyolnáthának nevezett betegséget, erről bővebben itt:  Eleanor McBean természetgyógyász orvos, PhD: ​„Az 1918-as spanyolnátha-járványt az oltások okozták​".

A spanyolnátha nem hasonlított az influenzára. Míg az influenza leginkább a gyerekeket és az időseket veszélyezteti, addig a spanyolnátha halálos áldozatainak fele a ​20-40 éves a korcsoportba tartozott. A járvány veszélyesebb volt a 65 éven aluliakra, mint a felüliekre; a halottak 99%-a ennél fiatalabb volt. A spanyolnátha tünetei is eltértek az influenzáétól:

A tünetek 1918-ban annyira szokatlanok voltak, hogy kezdetben az influenzát tévesen dengue-láznak, kolerának vagy tífusznak diagnosztizálták. Egy megfigyelő így írt: „A szövődmények közül az egyik legszembetűnőbb a nyálkahártyákból, különösen az orrból, a gyomorból és a belekből származó vérzés volt. ​Fülvérzés és bőrvérzés is előfordult." (Ireland, 1928: 57). Egy német kutató​ nagy gyakorisággal jegyzett fel ​„a szem belsejének különböző részein ​fellépő vérzéseket" (Thomson és Thomson, 1934b). Egy amerikai patológus megjegyezte: ​„Ötven esetben számoltunk össze kötőhártya alatti vérzést. Tizenkét esetben vért köhögtek fel, élénkvörös vért, nyálkahártyával való keveredés nélkül.... Három esetben bélvérzés lépett fel." (Ireland, 1928: 13). A New York-i Egészségügyi Hivatal vezető patológusa szerint: ​„Az erős fájdalommal járó esetek úgy néznek ki és úgy viselkednek, mint a dengue esetek ... orrvérzés vagy hörgővérzés ... ​agyi vagy gerincvelői eredetű parézis vagy bénulás ... a mozgáskárosodás lehet súlyos vagy enyhe, állandó vagy átmeneti ... fizikai és szellemi depresszió. Az intenzív és elhúzódó levert állapot hisztériához, melankóliához és öngyilkossági szándékkal társuló elmebajhoz vezetett."

Katonák az első világháborúban

Katonák az első világháborúban

FOTO:FORTEPAN / Babarczy Eszter, Public domain, via Wikimedia Commons

Tífusz elleni oltás a kanadai hadseregben 1914-ben

Tífusz elleni oltás a kanadai hadseregben 1914-ben

UVicLibraries, No restrictions, via Wikimedia Commons

​Az Amerikai Vöröskereszt tagjai eltávolítják a spanyolnátha egyik áldozatát egy St. Louis-i házból.

Az Amerikai Vöröskereszt tagjai eltávolítják a spanyolnátha egyik áldozatát egy St. Louis-i házból.

Uncredited photographer for St. Louis Post Dispatch, Public domain, via Wikimedia Commons

Franciaországban egy amerikai katonai tábori kórház influenza kórterme az I. világháború alatt, kb. 1918-ban.

Franciaországban egy amerikai katonai tábori kórház influenza kórterme az I. világháború alatt, kb. 1918-ban.

Uncredited U.S. Army photographer, Public domain, via Wikimedia Commons

A spanyolnáthának nevezett csapás kb. 2 évig tartott. Végének időpontját nem lehet pontosan meghatározni, de általában 1920 áprilisára teszik. 

Összefoglalva: az I. világháború idején, 1918. márciusában, a breszt-litovszki békeszerződéssel a bolsevik  Oroszország kilép a háborúból. Elveszíti többek között Ukrajnát, elismeri annak függetlenségét. Ekkoriban megjelenik egy rejtélyes betegség, amelyet sokan az oltások melllékhatásainak tulajdonítanak. Tünetei alig emlékeztetnek az influenzáéra. Körülbelül 2 évig tart, és több halálos áldozatot követel a világon, mint a háború. 

háború  orosz kapituláció  oltások  „pandémia"

100 évvel később

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak az új típusú koronavírust, kb. 100 évre rá, hogy véget ért a „spanyolnátha​". Az új „pandémiára" jött az oltás, arra pedig az orosz támadás Ukrajna ellen kb. 2 évvel a „pandémia" kezdete után.

„pandémia"  oltások  orosz támadás  háború

háború  orosz kapituláció  ​oltások  „pandémia"   100 év   „pandémia"  oltások orosz támadás  háború

Véletlen lenne ez az egybeesés? Vagy inkább megtervezett eseménysorral állunk szembe, mely mögött embergyűlölő, sátán szolgálatába szegődött gőgös személyek állnak, akiknek célja a világdiktatúra létrehozása kevesebb rabszolgával?