2023.05.25.
2022-ben rendkívül megemelkedett a betegség miatt munkából hiányzók száma Németországban. Az állami egészségpénztárak tagjai körében a betegállományban levők aránya 2022-ben átlagosan 5,80% volt, szemben a 2021-es 4,34%-kal és a 2020-as 4,30%-kal. 2021-hez képest tehát 34%-os, 2020-hoz képest 35%-os volt a növekedés.
A betegállományban levők aránya: a keresőképtelennek bejelentett biztosítottak aránya az összes biztosított százalékában, kivéve a nyugdíjasokat, a diákokat, a fogyatékkal élőket, a szövetségi rendőrség tagjait, a mezőgazdasági vállalkozókat, stb. A számítás az orvosok által kiállított keresőképtelenségi igazolások alapján történik. Nincsenek benne azok a munkavállalók, akik legfeljebb 3 munkanapot hiányozhatnak anélkül, hogy igazolást kellene benyújtaniuk a munkáltatójuknak.
Az alábbi diagram a betegállományban levők arányának éves átlagát ábrázolja a német állami egészségpénztárak biztosítottjainál (forrás):
Az AOK Németország egyik legnagyobb állami egészségbiztosítója, 27 millió biztosítottal, a lakosság majdnem egyharmadával.
2023.04.26-i sajtóközleményében az AOK a betegszabadságok rendkívül magas számáról ír, elsősorban az ápolószemélyzet körében. Nem említi, hogy ezen a területen a személyzetnek állandóan FFP maszkot kellett viselnie, és a Covid-oltás is kötelező volt.
Még soha nem voltak olyan gyakran betegszabadságon az ápolásban dolgozók, mint tavaly: 2022-ben négyből három szakápoló legalább egyszer munkaképtelennek jelentette magát. Összességében az összes munkanap 8,8 százalékán hiányoztak a munkahelyükről, gyakrabban, mint valaha. Ez az arány 2021-ben még 7,2 százalék volt, tizenegy évvel ezelőtt pedig 6,1 százalék. […]
Az ápolói szakmákban dolgozók leggyakrabban légzőszervi megbetegedések miatt voltak betegszabadságon. Az ilyen diagnózisú esetek száma 2021-hez képest több mint kétszeresére emelkedett. Statisztikailag szinte minden ápolónál felállítottak egyszer ilyen diagnózist, és átlagosan nyolc napot maradtak otthon.
A következő AOK diagramon jól látható, hogy nem 2020-ban, a Covid idején kerültek a szokásosnál többen betegállományba, hanem 2022-ben. 2021-ben az ápolásban dolgozóknál, akik számára kötelező volt a Covid-oltás, elkezdett emelkedni a betegállományban levők aránya. A sötétzöld vonal az ápolásban, a világoszöld vonal az összes szakmában dolgozók arányát mutatja.
A BARMER egészségbiztosító, amelynek 8,7 millió tagja van, 2023. május 17-én kiadott egy sajtóközleményt, melyben szintén a betegszabadságot kérők számának jelentős megugrásáról számol be:
A BARMER biztosítottak körében a hiányzás tavaly minden idők legmagasabb szintjét érte el. Ez derül ki az egészségbiztosító 2023-as Egészségjelentés című aktuális elemzéséből. A jelentés szerint az átlagos hiányzás a 2021-es 17,5 napról 22,7 napra emelkedett a következő évben. Ez a plusz 29,6 százalékos, példátlan mértékű növekedésnek felelt meg. A betegállományban levők aránya tavaly így 6,22 százalék volt. Egy évvel korábban még 4,79 százalék. […]
A BARMER egészségügyi jelentése szerint a légúti fertőzések, a depresszió és a hátfájás voltak a hiányzások leggyakoribb okai. Összességében lényegesen több betegségi támogatásra jogosult BARMER biztosított volt keresőképtelen. Míg 2021-ben 48,8 százalékkal az összes munkavállalónak csak kevesebb mint a felét regisztrálták munkaképtelennek, addig 2022-ben ez az arány 71,3 százalék, azaz több mint kétharmad volt.
A jelentős növekedésre adott magyarázat:
„A keresőképtelenség 2022-es jelentős növekedésének okaként elsősorban az jön számításba, hogy a munka világában a koronavírus-járvány után normalizálódtak a kapcsolatok, ami különösen a légúti fertőzések számának erőteljes növekedéséhez vezetett” – mondja Prof. Dr. Christoph Straub, a BARMER igazgatótanácsának elnöke.
A betegállományben levő BARMER-biztosítottak aránya 2014 és 2022 között:
A Techniker Krankenkasse egészségbiztosító a mintegy 5,5 millió munkavállaló és munkanélküli segélyben részesülő tag adatai alapján kiszámított távolléti időkről a 2023. január 24-i sajtóközleményében:
Rekordszámú betegszabadság: A Techniker Krankenkasse (TK) biztosítottai átlagosan 19 napot töltöttek betegállományban tavaly, így hosszabb ideig voltak betegszabadságon, mint valaha. Összehasonlításképpen: 2021-ben az átlagos érték 14,53 nap távollét volt (2020-ban 15,15 nap távollét; 2019-ben 15,40 nap távollét). A TK-értékelések kezdete óta a korábbi legmagasabb érték 2018-ban volt: 15,51 nap távollét.
Az ápolószemélyzet körében különösen magas volt a betegállományban töltött napok száma, amint az alábbi TK diagramon látható, amely az egy főre jutó éves távolléti napokat ábrázolja foglalkozási csoportonként. A sárga vonal az időseket gondozók, a lila az ápolók, a szürke pedig az összes ápolásban foglalkoztatott távolléti napjainak számát mutatja.
