2024.01.25.
2022-ben és 2023-ban, amikor már nem volt „pandémia”, viszont a lakosság legnagyobb része be volt oltva, a vártnál sokkal többen haltak meg az Egyesült Királyságban. A többlethalálozás leginkább a középkorúakat érintette, utánuk a fiatal felnőtteket. A szív- és érrendszeri betegségek vezették a listát, és az otthon bekövetkező elhalálozások száma nőtt meg a legjobban. Ez derül ki a The Lancet Regional Health – Europe folyóirat 2024. januári számában megjelent Excess mortality in England post COVID-19 pandemic: implications for secondary prevention („Töbletthalálozás Angliában a COVID-19 világjárványt követően: következmények a másodlagos megelőzésre nézve”) című tanulmányból.
A cikk idézi az UK Office for National
Statistics (ONS, Egyesült Királyság Nemzeti Statisztikai Hivatala) adatait, melyek szerint „2022-ben 7,2%-kal, azaz 44.255-tel több halálesetet regisztráltak az Egyesült Királyságban az ötéves átlaghoz képest (2020 nélkül). Ez 2023-ban is fennállt: az év első hat hónapjában a vártnál 8,6%-kal, azaz 28.024-gyel több halálesetet regisztráltak”.
A cikk az Office for Health Improvement and Disparities (OHID) adatait is idézi, melyek szerint Angliában „a 2022. június 3. és 2023. június 30. közötti időszakban a minden okból bekövetkező többlethalálozás a 50 –64 évesek körében volt viszonylag a legmagasabb (15%-kal magasabb volt a vártnál), szemben a 25–49 évesek és a 25 év alattiak körében tapasztalható 11%-kal, a és a 65 év felettieknél tapasztalható mintegy 9%-kal.”
A két hivatal adatai között lényeges eltérés van: a 7,2% és a 8,6% többlethalálozás az EK-ban jóval kevesebb, mint az a kb. 10–11%, ami kikövetkeztethető Anglia lakosságra nézve, ha az 50 év alattiaknál 11%, az 50–64 éveseknél 15% és a 65 év felettieknél 9% a többlethalálozás.
Az OHID szerint ebben az időszakban (2022. június 3. és 2023. június 30. között) igen megnövekedett a többlethalálozás több betegség esetén: valamennyi szív- és érrendszeri betegség (12%), szívelégtelenség (20%), ischaemiás szívbetegség (15%), májbetegség (19%), akut légúti fertőzés (14%) és cukorbetegség (13%) esetén. A középkorúak (50-64 évesek) körében a többlethalálozás a következőképpen alakult az egyes betegségeknél: összes szív- és érrendszeri betegség 33%, Ischaemiás szívbetegség 44%, agyi érbetegség 40%, szívelégtelenség 39%, akut légúti fertőzés 43%, cukorbetegség 35%. A májbetegségekkel kapcsolatos halálozások ugyanúgy 19%-kal voltak magasabbak a vártnál, mint az összes korcsoportban.
A halálozás helyét tekintve 2022. június 3. és 2023. június 30. között a magánotthonokban a vártnál 22%-kal több haláleset történt, a kórházakban 10%-kal több, a gondozóotthonokban nem volt többlethalálozás, a hospice-okban pedig 12%-kal kevesebb haláleset történt a vártnál.
„A pandémia akut szakaszában a legtöbb többlethalálozás az idősebbeket érintette. Jelenleg a halálozási többlet továbbra is fennáll, ami relatíve a középkorú és fiatalabb felnőttek körében a legjelentősebb, a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozások és a magánlakásokban bekövetkezett halálozások a leginkább érintettek.”
A többlethalálozás okai a tanulmány szerint többfélék lehetnek, mint pl. a Covid-19 fertőzés közvetlen hatásai, az egészségügyre nehezedő nyomás, amely az akut megbetegedések rosszabb kimenetelét eredményezi, valamint a krónikus betegségek felismerésének és kezelésének zavara.
Hogyan lehet a 2023-ban történt többlethalálozásokat ezekkel az okokkal magyarázni? Az oltást nem említi a cikk. A tanulmány fő szerzője ebben nyilvánvalóan nem is érdekelt, hiszen saját bevallása szerint a Pfizer-től is kap pénzeket, bár nem erre a munkára (a lapon a Declaration of interests résznél).
Mi történt 2022-ben és 2023-ban, ami miatt sokkal többen haltak meg, mint a 2020 előtti években, ha nem a Covid-oltás szövődményeiről van szó?
Az ONS adatait alapján, 44.255 haláleset 2022-ben, 28.024 haláleset 2023 első félévében és hasonló számokat feltételezve a 2023 második félévére is, az elvárhatónál összesen 100.000-el több haláleset történt 2022-ben és 2023-ban az EK-ban. 2021-ben, a nagy oltáskampány évében szintén nagy volt a többlethalálozás (lásd lenn).
150.000 halott 3 év alatt: kb. ennyi Finnország és Belgium II. világháborúban meghalt katonai és civil áldozatainak száma összesen.
Idézetek Andrew Bridgen független képviselő rendkívüli felszólalásából a többletthalálozási tendenciákról szóló 2024. január 16-i vitán a brit alsóházban. A felszólalások szövege itt olvasható: Excess Death Trends.
2010 és 2019 között az éves halálozási számok Angliában és Walesben 484.000 és 542.000 között ingadoztak. 2020-ban 607.000 halálozás történt, ami 65.000-rel több, mint a 2018-as maximális érték. 2021-ben 586.000 haláleset volt, ami 44.000-rel több, mint a 2018-as adat. Ilyen emelkedés után jelentős hiánynak kellene lennie. A legsérülékenyebb és legidősebb emberek, akik talán még egy kicsit tovább élhettek volna, sajnos korán eltávoztak. Angliában és Walesben 2022-ben 577.000, 2023-ban pedig 581.000 haláleset történt. Ez óriási emelkedés, amikor jelentős hiányra lehetett és kellett volna számítani. A hiányt nem a rendkívül idősek és sérülékenyek töltötték ki., hanem sokan mások, akik gyakran fiatalok vagy életük fénykorában voltak.
Nagy-Britannia legmegbízhatóbb orvosai közül kettő által végzett kutatás és elemzés riasztó egyértelműséggel szolgál. Csak ezen a héten Carl Heneghan professzor, az Oxfordi Egyetem Bizonyítékokon alapuló Orvostudományi Központjának igazgatója áttekintette a többlethalálozások okait, és arra a következtetésre jutott, hogy azok túlnyomórészt szív- és érrendszeri betegségekhez kapcsolódnak. A Sunday Expressnek azt mondta, hogy ez nem magyarázható koronavírussal, népességnövekedéssel vagy a népesség elöregedésével. Tegnap Dr. Aseem Malhotra kardiológus tanácsadó, a szívbetegségek okainak világhírű szakértője a TNT Rádiónak elmondta, hogy bár a szív- és érrendszeri betegségek többtényezősek, a szívvel kapcsolatos többlethalálozás mögött álló okok hierarchiájának élén a kísérleti Covid mRNS-oltásnak kell állnia, amíg az ellenkezőjét be nem bizonyítják. Ez nem spekuláció.
[...]
Dr. Malhotra álláspontja nem spekulatív, hanem a legmagasabb szintű adatokon alapul, amelyek a valószínűsíthető biológiai mechanizmust, a randomizált kontrollvizsgálatokat, a kiváló minőségű megfigyelési adatokat, a gyógyszerfelügyeleti adatokat, a boncolási adatokat és a klinikai adatokat ötvözik.
Választóm, Steven Miller egészséges, 40-es éveiben járó informatikus mérnök volt. 2021 nyarán két adag AstraZeneca-oltást kapott, és nem sokkal később megbetegedett. A mellékhatások annyira súlyosak voltak, hogy elvesztette az állását, és 2021 novemberében kórházba szállították. Most kardiomiopátiában és kamrai elégtelenségben szenved, és legfeljebb öt éve van hátra, ami 2026-ig tart, hacsak nem kap szívátültetést. Amikor utoljára láttam, a nyugalmi pulzusa 145 ütés/perc volt.
A többlethalálozással kapcsolatos probléma 2021 tavaszán, az oltás bevezetésével kezdődött, és pontosan ezzel egy időben fokozatosan emelkedett az életveszélyes sürgősségi esetekhez érkező mentőhívások száma. A kórházak először kezdtek túlterheltté válni, és a tartós betegség miatt munkaképtelen emberek száma is emelkedni kezdett. Még a repülőgépekről érkező vészjelzések száma is megnőtt. Azt kellene hinnünk, hogy mindez véletlen egybeesés volt, amikor tudjuk, hogy ezek az injekciók számos súlyos mellékhatást okoznak, különösen szívbetegségeket?
(kiemelés – a szerk.)
