2025.10.04.

A Biomarker Research folyóiratban 2025. szeptember 26-án közzétett, több millió embert felölelő dél-koreai ​kohorszvizsgálat súlyos veszélyekre hívja fel a figyelmet a Covid-19 elleni oltás és a rák kapcsán. 

A tanulmány címe:  1-year risks of cancers associated with COVID-19 vaccination: a large population-based cohort study in South Korea ​​​(​„​​A COVID-19 oltással összefüggő rákos megbetegedések kockázata 1 évvel az oltás után: ​egy nagy populáción alapuló kohorszvizsgálat Dél-Koreában”)

8.407.849 személy 2021 és 2023 közötti időszakra vonatkozó adatait kapták meg a koreai nemzeti egészségbiztosítási adatbázisból. A résztvevőket a Covid-19 oltási státuszuk alapján két csoportba sorolták. Végül 2.975.035 személyt vettek be a vizsgálatba, 595.007 oltatlan, 2.380.028 oltott személyt, tehát 1:4 arányban. Az átlagéletkor 44,08 év volt

Vizsgálták a rákos megbetegedések kumulatív ​​előfordulási gyakoriságát és kockázatát a beoltás után egy évvel, az oltás típusa, nem és életkor szerint is ​csoportosítva. Az adatokat kockázati arányként fejezték ki (HR).

Az adatok azt mutatták, hogy a Covid-19 ellen beoltott személyeknél egy évvel a beoltás után az összes rákos megbetegedés kockázata 27%-kal volt magasabb, mint az oltatlanoknál.

Jelentősen megemelkedett a prosztatarák kockázata (HR, 1,69). ​Ez azt jelenti, hogy a prosztatarák kockázata 69%-kal nagyobb volt a beoltott férfiaknál, mint az oltatlanoknál.

A tüdőrák kockázati aránya (HR) 1,533 volt, ami 53%-kal nagyobb tüdőrák-kockázatot jelent a beoltottaknál, mint az oltatlanoknál.

A pajzsmirigyrák kockázati aránya 1,35 volt, ami a pajzsmirigyrákos esetek 35%-os növekedését jelenti a beoltottak körében.

A gyomorrák kockázata is megemelkedett (HR, 1,34) a beoltottaknál, ami 34%-kal nagyobb gyomorrák-kockázatot jelent. Az emlékeztető oltások tovább növelték a veszélyt.

A vastagbélrák (HR, 1,28) és az emlőrák (HR, 1,20) kockázati aránya is megemelkedett az oltás után.

A szerzők kijelentik: „Adataink összefüggést mutattak a Covid-19 oltás és hatféle rák kockázatának növekedése között.”

„Az oltás típusát tekintve a cDNS-oltások a pajzsmirigy-, gyomor-, vastagbél-, tüdő- és prosztatarák kockázatának növekedésével jártak együtt; az mRNS-oltások a pajzsmirigy-, vastagbél-, tüdő- és emlőrák kockázatának növekedésével álltak összefüggésben; a heterológ [vegyes] oltás pedig a pajzsmirigy- és emlőrák kockázatának növekedésével állt ​összefüggésben. Ugyanakkor a beoltott férfiak hajlamosabbak voltak a gyomor- és tüdőrákra, míg az beoltott nők hajlamosabbak voltak a pajzsmirigy- és vastagbélrákra. Az életkori felosztás tekintetében a viszonylag fiatalabb népesség (65 év alattiak) hajlamosabb volt a pajzsmirigy- és emlőrákra; ezzel szemben az idősebb népesség (75 év felettiek) hajlamosabb volt a prosztatarákra (3. kiegészítő fájl). Az emlékeztető adagok jelentősen befolyásolták a három rákfajta kockázatát az oltott népességben: a gyomor- és hasnyálmirigyrákot (1. táblázat).”

Azok körében, akik megkapták az emlékeztető oltást, 125%-kal több hasnyálmirigyrákos eset fordult elő, mint azok körében, akiket beoltottak, de nem kapták meg az emlékeztető oltást.