2024.05.17.

A kísérleti mRNS-oltások után jelentkező rákos megbetegedésekről és „turbórákos” esetekről szóló tanulmányok és beszámolók után egy új tanulmány most a géninjekciók újabb veszélyforrását mutatja be: egy bennük található „adalékanyag” serkenti a rák növekedését. 

Ez az anyag az N1-metil-pszeudouridin, amivel a természetes uridint helyettesítették ​a szintetikusan előállított genetikai kódban. Tehát nem hírvivő RNS (mRNS), hanem tulajdonképpen módosított mRNS-oltásokról van szó.

A tanulmány címe: Review: N1-methyl-pseudouridine (m1Ψ): Friend or foe of cancer? („Áttekintés: N1-metil-pszeudouridin (m1Ψ): A rák barátja vagy ellensége?”). A szerzők az összefoglalóban ezt írják:

[...] Az [mRNS] oltások által kiváltott immunválasz ​gyors gyengülése miatt ​nemrégiben kérdésessé vált, hogy ezek az oltások képesek-e megelőzni a kórházba kerülést és a súlyos betegséget a társbetegségben szenvedőknél. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy ezek az oltások ​ ‒ sok más oltáshoz hasonlóan​ ‒ nem hoznak létre sterilizáló immunitást, ​és az embereket védtelenné teszik a visszatérő fertőzésekkel szemben.

Ezen túlmenően felfedezték, hogy az mRNS-oltások gátolják az alapvető immunológiai útvonalakat, és így károsítják a korai ​interferon jelátvitelt. A COVID-19 oltással összefüggésben ez a gátlás biztosítja a megfelelő tüskefehérje-szintézist és a csökkent immunaktivációt. 

Bizonyíték van arra, hogy 100 %-os N1-metil-pszeudouridin (m1Ψ) mRNS-oltáshoz való hozzáadása egy melanoma modellben serkentette a rák növekedését és metasztázisát, míg a nem módosított mRNS-oltások ellentétes eredményeket idéztek elő, ami arra utal, hogy a COVID-19 mRNS-oltások segíthetik a rák kialakulását.

E meggyőző bizonyítékok alapján azt javasoljuk, hogy a jövőbeni klinikai vizsgálatokban rákos vagy fertőző betegségek esetén ne 100%-ban m1Ψ-módosított mRNS-oltásokat, hanem inkább alacsonyabb százalékban m1Ψ-módosított mRNS-oltásokat használjanak az immunszuppresszió elkerülése érdekében.

E módosított mRNS-technológia egyik kidolgozója Karikó Katalin, aki Drew Weissmannal együtt 2023-ban élettani-orvosi Nobel-díjat kapott felfedezéseiért.