2021.06.25.
Az már ismert, hogy az AstraZeneca és a Johnson & Johnson oltásai után vérrögképződés, trombózis alakulhat ki, emiatt több országban is felfüggesztették ezeket az oltásokat.
Nemcsak e két oltás, hanem más génbázisú koronavírus elleni oltások után is kialakulhat vérrögképződés.
A Paul Ehrlich Intézet (PEI) beszámolója szerint Németországban 2021. május 31-ig összesen 1.665 tromboembóliás eseményt jelentettek: az AstraZeneca oltása (Vaxzevria) után 860-at, a Pfizer/BioNTech oltása (Comirnaty) után 735-öt, a Moderna oltása után 69-at, és a sokkal kevésbé használt Johnson & Johnson ( Janssen) oltása után 2-öt.
Az AstraZeneca és a Johnson & Johnson oltásai után kialakulhat alacsony vérlemezkeszámmal járó vérrögképződés is, az ún. trombózis-trombocitopéniával-szindróma (TTS). Ez egy új szindróma, amely vérzéssel is járhat. A PEI 2021. május 31-ig 106 trombózis-trombocitopéniával-szindrómát jelentett az AstraZeneca oltása után.
A vérrögképződés az oltás után sokkal gyakoribb, mint állítják. Sok esetben nincsenek feltűnő tünetei, az áldozat átvészeli. Dr. Sucharit Bhakdi mikrobiológus, a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem Orvosi Mikrobiológiai és Higiéniai Intézetének korábbi vezetője szerint német orvosok arról számolnak be, hogy beoltottak vérének egyharmadában megnőtt D-dimer szintet mutattak ki, amely fokozott véralvadásra utal.
A génbázisú oltások utáni vérrögképződés valószínű mechanizmusát dr. Sucharit Bhakdi mikrobiológus, a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem Orvosi Mikrobiológiai és Higiéniai Intézetének korábbi vezetője több videójában is szemléletesen elmagyarázza. A Corona Unmasked című könyvben, melynek egy része ingyen letölthetó, így ír:
A természetes úton történő légúti fertőzés jellemzően
csak magát a légutakat érinti. Ha ‒
legrosszabb esetben
‒ sejtpusztulás következik be, a kár lokális, és viszonylag könnyen helyreállítható.
Az oltással azonban a vírus genetikai információját befecskendezik az izomba.
Alapvető orvosi ismeret, hogy minden izomszövetbe fecskendezett oldható anyag a véráramba kerül, és nagyon rövid időn belül szétoszlik az egész szervezetben. Pontosan ezért injekciózzák az izmokba azokat az anyagokat, amelyeknek azonnal kell hatniuk.
A befecskendezett géncsomagokat a helyi izomsejtek felveszik, de nagy részük eljut először a helyi nyirokcsomókba, majd ezeken áthaladva bekerül a véráramba. [...]
Most jön a rémálom. Ennek oka, hogy a kis molekulájú anyagok ‒ például a vércukor ‒ könnyen kiszivároghatnak a vérből a szövetekbe, míg a nagy molekulák, mint például a fehérjék, nem tudnak. Számukra az érfalak szűkek, mert azok belső falát endotél sejtekből álló sejtréteg borítja.
Milyenek a géncsomagok: nagyok vagy kicsik? Igen: a vércukorhoz képest nyilvánvalóan nagyok.
Ezért ha egyszer bekerülnek a véráramba, akkor a zárt érhálózatban maradnak, akárcsak a vérsejtek.
Egy kis részüket felveszik a fehérvérsejtek, feltehetően azonban a legtöbb vírusgyár az endotél sejtekben jön létre, vagyis a vérerek legbelső sejtrétegében. Ez főként ott történhet meg, ahol
a vér lassan áramlik ‒ a legkisebb és legapróbb erekben ‒, mert a géncsomagokat a sejtek ott különösen hatékonyan képesek felvenni.
Az endotél sejtek ezután termelni kezdik a vírus tüskefehérjéjét, és a hulladékot az ajtónál helyezik el, a véráram fele néző oldalon, ahol a gyilkos limfociták járőröznek. Ezúttal a harc egyoldalú. Az endotél
sejtek nem tudnak védekezni.
Hogy mi történik ezután, azt csak sejteni lehet. Az érfal bélésének sérülése általában vérrögök kialakulásához vezet. Ez számtalan érben, a test számtalan helyén megtörténhet. Ha a
méhlepényben történik meg, az súlyos károkat okozhat a méhben lévő gyermeknek.
Dr. Sucharit Bhakdi más tudósokkal és orvosokkal együtt 2021. februárjában küldött egy nyílt levelet az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) ügyvezető igazgatójának. Ebben figyelmeztettek arra, hogy az oltások vérrögöket okozhatnak, a fent leírt okok miatt. Azt is írták, hogy számítani kell arra, hogy ez a vérlemezkeszám csökkenéséhez, D-dimerek megjelenéséhez a vérben, és számtalan isémiás elváltozáshoz vezethet az egész testben, beleértve az agyat, a gerincvelőt és a szívet is. Vérzési rendellenességek is felléphetnek. A tüskefehérjék kötődhetnek a vérlemezkék ACE2 receptorához, ami azok aktiválódását és vérrögképződést eredményezhet.
A SARS-CoV-2 tüskefehérje a sejtek összeolvadásät, fúzióját is előidézheti (bővebben itt). A keletkező óriássejtek érszűkülethez, gyulladásos reakciókhoz és mikrotrombózishoz is vezethetnek.
