A szokatlan fehér, rostos, amiloidszerű rögök összetétele, veszélyei és ​hőmérséklettől függő kialakulása

Dr. Arne Burkhardt patológus a Covid-oltás utáni amiloidszerű lerakodásokról és fehér rögökről

Prof. Dr. Arne Burkhardt (†2023.05.30.) neves német patológus 2021-ben visszatért a nyugdíjas éveiből, hogy megvizsgálja oltás után károsodott személyek boncolási és biopsziás leleteit. Prof. Dr. Walter Lang ​patológussal együtt először mutatott ki Covid-19 tüskefehérjét egy oltás után elhunyt személy ereiben. A ​szövetminták vizsgálata során tüskefehérjéket, limfociták gyulladásra utaló „ámokfutását​”, erek faláról levált endotélsejteket, az erek falának károsodását, összetapadt vörösvérsejteket és más elváltozásokat találtak. 2023 májusában a Covid-oltás addig nem tárgyalt, súlyos szövődményét hozta nyilvánosságra: a rugalmas rostok pusztulását az erekben, a bőrben és a bőr alatti szövetben. 

Nem sokkal halála előtt a németországi Reutlingenben található laboratóriumában a ​The Last American Vagabond egy 2,5 órás angol nyelvű interjút készített vele, és annak során az amiloidszerű fehérjékről és a fehér rögökről is szó esett.

A patológus bemutatott egy esetet: 23 nappal az első adag Pfizer-oltás után elhunyt egy 81 éves nő, a szívizomból mintát vettek, és egy kis érben „amiloid” lerakódásokat találtak (az ér keresztmetszete a bal oldali képen látható, a lerakódások sötétvörös színűek). Az ér fala a bal oldalon erősen duzzadt, az érnek csak kb. egyharmad része szabad. Prof. Burkhardt szerint ha a szívizom kis erei sok helyen elzáródnak, akkor az szívelégtelenséghez vezethet.

Prof. Burkhardt: „az endotélium duzzadt, és valamilyen acelluláris, vörösre​ elszíneződött anyag rakódott le, amely nyilvánvalóan az úgynevezett amiloidhoz, és néhány esetben a prionokhoz is kapcsolódik. Ezek pedig olyan fehérjék, amelyek a tüskefehérjéből származhatnak, és a káros hatás az, hogy a szervezet nem tud megszabadulni tőlük, mert a makrofágok vagy más gyulladásos sejtek nem tudják őket bekebelezni.

„Nos, ez a furcsa fehérjetípus egy rosszul hajtogatott fehérje, amelyet természetellenes szerkezete miatt a szervezet nem tud lebontani, és így a szervezetben marad. És mint mondtam, van egy bizonyos betegség, az amiloidózis, amely nagyon ritka, ​és sok évnyi fertőzés után alakul ki, vagy ilyesmi. ​De hasonló fehérje lerakódásokat találunk oltás után is, és ezek valószínűleg nem azonosak vele, de rokonok, és ezért nevezzük őket amiloidszerűnek.”

Prof. Burkhardt azt is elmondta, hogy az Egyesült Államokból érkeztek az első jelentések halottak ereiben talált fehér rögökről, nem sokkal az oltási kampány kezdete után. Az USA-ban a halottakat bebalzsamozzák, ami szükségessé teszi az artériák vagy vénák megnyitását és fixáló folyadék bejuttatását. 

Amerikai temetkezési vállalkozók beszámoltak ezekről a nagyon furcsa, rugalmas struktúrákról, amelyek nem tapadnak a érfalhoz, tehát nem normális érkárosodás okozza őket, és nagyon hosszúak. Ezért ​Burkhardt már az első jelentés elolvasása után meg volt győződve róla, hogy nem a rögök okozhatták a halált, mert az erek elzáródása miatt a személyek már azelőtt meghalnának, hogy mindez kialakulhatna. „Teljesen biztos vagyok benne, hogy a halál után alakultak ki, és a test ​lehűlésével hozhatóak összefüggésbe. Minden halottat le kell hűteni bebalzsamozás előtt. A két dolog, amit megállapítottam: nem alakulhattak ki az életük során, és ​lehűléssel keletkeztek.”

Élő személyeknél is megfigyeltek hasonló rendellenes rögöket, de azok lokalizált események voltak. A patológus bemutatott egy esetet: egy 40-es évei elején járó, korábban aktív maratonfutó nőnek az első adag Pfizer-oltás után vérátáramlási problémái lettek, nekrózis alakult ki az alsó lábszár artériákban, és egy ideig nem tudott járni (felső kép). Hidegre való érzékenység is kialakult nála. Most már jobban van, de néha visszaesik. A bőrbiopsziában érgyulladást, az endotélium elhalását és tüskefehérje-kifejeződését találtak. 

A beteg felhívta a patológust, és azt mondta, hogy az orvos vért vett tőle, centrifugálta, betette a hűtőbe, és furcsa dolog történt: a felső részen, ahol a szérum van, kialakult egy rög, amely nyilvánvalóan nem trombus, mert fehér (fenti képen bal oldalt).

Burkhart professzor megvizsgálta a rögöt mikroszkóp alatt. Egy speciális festési technikát használt, amely kiemeli a fibrint (alsó kép). A rögön belüli extracelluláris fehérjéket modern biokémiai technikákkal azonosították egy másik laboratóriumban.

Az elemzés eredménye:

„Azt találtuk, hogy kis mikroszálak, valószínűleg éretlen fibrin szinte sejtmentes aggregációjáról van szó. A helyzet az, hogy ez határozottan nem egy normális trombózis, és a fibrin, amely egy trombus alkotóeleme, csak a felszínen található, ​belül ezek a kis rostok vannak.

Ez egy felszín, és mint látható, ezek az enyhén kékes színű, nagyon finom szálak, valószínűleg a fibrin ​előstádiuma. És a felszínen, mint látható, csak a felszínen vannak trombociták, és néhány limfocita, érett fibrin, és ami a legfontosabb, a CD61, amely az ​endotélsejtek alkotóeleme. Tehát az ​endotélsejtek tartalma a vérbe kerül, és bizonyos körülmények között, láthatólag lehűlés után, kialakulnak belőlük ezek a struktúrák, ezek a rögök.

Ezután egy ismerős laboratóriumban proteonómiai elemzést végeztettünk, és ott megállapították, hogy a szérum és a rög fehérjeösszetétele különbözik. És a rögben 139 olyan fehérjeszerkezet volt, amely nem volt megtalálható a szérumban. Ezek: extracelluláris mátrix, kollagén, elasztin és néhány más struktúra, különösen a CD31, ami az endotél tartalmához kapcsolódik. 

Most úgy véljük – és természetesen még több esetet kell megvizsgálnunk, már most is van néhány –, arra a következtetésre jutottunk, hogy ezek a ​rögképződmények azt jelzik, hogy a múltban endotélkárosodás történt, és ha ez még mindig történik, akkor ez egy folyamatos endotélkárosodás, és az endotélkárosodáson keresztül az érfal fehérjéi és mátrix alkotórészei bejutnak a vérbe, és keringenek a vérben, és bizonyos körülmények között létrejöhetnek belőlük ezek a rögök.”

Burkhardt professzor több beoltottnál is látott ilyen rögöket, a Covid-oltások bevezetése előtt viszont nem találkozott hasonlóval. Egy nő, akiből távolítottak egy ilyen rögöt, azt mondta a patológusnak, hogy alacsonyabb hőmérséklet esetén problémái vannak a kezével. A professzor másoktól is hallotta, hogy nincs komolyabb baj, amíg a hőmérséklet megfelelő, de ha 25 fok alá megy, akkor problémáik vannak a kezükkel. Ezért az a véleménye, hogy ez a rögképződés határozottan összefügg a hőmérséklettel.

Kapcsolódó